Magyar Szent Korona őrzési helyei 1240–:
| 1240–1241 | IV. Béla kir. (ur. 1235–70) 1240–41: a tatárdúláskor Dalmáciába menekítette a legértékesebb egyházi, világi kincseket, I. (Szt) István kir. földi maradványait, vsz. a Szt Koronát is. Klissa várába (Spalato mellett), majd Trau szg-ére, annak várába vitték |
| 1241–1304 | A Szt Koronát Székesfehérváron őrizték |
| 1254 | IV. Béla okl-ében Székesfehérvárt úgy említette, mint ahol a kir-i trónust és a koronát őrzik, ahol a kir-okat fölsztelik, és ahol az ősei nyugszanak |
| 1256. XII. 16. | A Szt Korona (Sacra Corona) első hiteles említése |
| 1304 | A Szent Korona Cseho-ban, (Przemysl) Vencel kir-nál (ur. 1301–05) |
| 1305 | A koronát Wittelsbach Ottó bajor hg. Mo-ra hozta: útközben elvesztették, majd megtalálták |
| 1305–1310 | A Szt Korona Kán László erdélyi vajdánál (1297–1315) Erdélyben |
| 1323–1403 | A visegrádi várban őrizték a Szt Koronát |
| 1403–1434 | A budai kir-i vár tárnokházánál, István hg. tornyában őrizték a koronát |
| 1434 | (Luxemburgi) Zsigmond (ur. 1387–1437) megparancsolta, hogy a koronát és a hozzá tartozó ékszereket →Pálóczy György esztergomi érs. és Pálóczy Mátyás országbíró (1423–35) őrizze |
| 1434–1439 | Esztergomban, az érseki palotában őrzik a koronát |
| 1438 | Pálóczy György érs. halála után (Habsburg) Albert kir. (ur. 1437–39) a visegrádi várba vitette a koronát |
| 1439–1440 | A visegrádi várban őrizték a koronát |
| 1440. II. 20/21. éjjelén | Albert kir. özvegye Erzsébet, →Kottanner Ilonával a koronát, a gyermek V. (Habsburg) László (ur. 1453–57) részére Visegrádról ellopatta |
| 1440–1464 | A Szt Korona Bécsújhelyt, III. (Habsburg) Frigyes ném–róm. cs, (ur. 1452–93) fogságában |
| 1463. VII. 24. | Sopronban III. Frigyes képviselői 80.000 Ft váltságdíjért átadták I. (Hunyadi) Mátyás megbízottainak a koronát |
| 1500 | 1500: XXIII. tc.: A korona őrzésével két világi urat kell megbízni :„Az ország szent koronájának őrzésére a királyi felség és az összes főpapurak, bárók meg a többi országlakosok, a mikor szükséges és czélszerű, mindenkor két és nem több hű világi urat válasszanak meg” |
| 1551–1552 | A korona Tokajban, majd a pozsonyi várban |
| 1552–1608 | Pozsonyban, időnként Bécsben és Prágában őrizték a koronát |
| 1608–1618 | A pozsonyi várban őrizték a koronát |
| 1619–1622 | Révay Péter koronaőr (1608–20) – Bethlen Gábor erdélyi fejed. (ur. 1613–29) kíséretében – Zólyomba, Kassára, Eperjesre majd az ecsedi várba vitte a koronát |
| 1622.V. | Sopronban megkoronázták II. Ferdinánd (ur. 1619–37) feleségét, Gonzaga Anna Eleonóra mantuai hgnőt |
| 1622. XII. 31. | Bethlen Gábor Kassán átadta a koronát, ezután Trencsénen át Pozsonyba vitték. |
| 1625. XI. 27. | A soproni ferences tp-ban („Kecske-templom”) →Pázmány Péter esztergomi érs. megkoronázta a trónörököst, a későbbi III. (Habsburg) Ferdinándot (ur. 1637–57) |
| 1703–1711 | A Szt Korona Bécsben |
| 1711–1740 | A Szt Korona Pozsonyban |
| 1748–1784 | Pozsonyban a Korona |
| 1784–1790 | II. (Habsburg-Lotharingiai) József (ur. 1780–90) Bécsben a cs-i kincstárban őriztette a Szt Koronát |
| 1790. II. 17-21. | A Szt Koronát ünnepélyesen – Köpcsény, a győri püspöki palota, esztergomi érseki palota, Buda útvonalon – visszahozták Mo-ra. |
| 1791-1849 | A budai várban őrizték a Szt Koronát |
| 1792. VI. 6. | Úrnapja vigíliáján a budai Mária Magdolna helyőrségi tp-ban megkoronázták I. (Habsburg-Lotharingiai) Ferencet (ur. 1792–1835) |
| 1792. VI. 10. | Vasárnap Budán megkoronázzák I. Ferenc második feleségét, Bourbon Mária Terézia nápoly-szicíliai hgnőt (†1807) |
| 1805. XII. | A napóleoni háborúk idején Budáról Ungvárra, a g. kat. ppi palotába menekítették a koronázási ékszereket |
| 1809. | Újbóli menekítésekor a Szt Koronát; Almásy Pál koronaőr pesti házában, az egri szegyh. kincstárában, ill. a vmházán, IX: Almásy Pál gyöngyösi házában, végül XI: ismét Budán őrizték |
| 1849. I–VIII. | A korona útja: Debrecen, Szeged, nagyváradi püspöki palota, Arad, Lugos, Karánsebes, Orsova |
| 1849. VIII. | Orsován Szemere Bertalan elásatta |
| 1853. IX. 8. | Orsován megtalálták, majd Budára és Bécsbe vitték; visszaszállították Budára |
| 1853–1944 | A budai várban őrizték a Szt Koronát |
| 1867. VI. 8. | Pünkösd vigíliáján a budai Nagyboldogasszony-tp-ban megkoronázták I. (Habsburg-Lotharingiai) Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet (1837–1898) bajor hgnőt |
| 1916. XII. 30. | Szombaton a bpi Nagyboldogasszony-tp-ban, →Csernoch János esztergomi érs. és →Tisza István gr. megkoronázta IV. (Habsburg-Lotharingiai) Károlyt (ur. 1916–18) és feleségét Bourbon Zita hgnőt; ez volt az utolsó kir.- és kirné koronázás Mo-on. |
| 1944. X. vége | A Szt Koronát a koronaőrség Veszprémbe |
| 1944. XII. 6. | Kőszegre, |
| 1945. I. | Velemben (Vas vm.) őrizte |
| 1945. III. | Kőszegre, majd Mariazellbe (Ausztia) menekítették, a koronaőrök Mattsee-ben elásták |
| 1945. VII. | Mattsee-ben kiásatták, a megszálló amerikaiak Augsburgba, végül Frankfurtba vitték |
| 1951–1978 | Fort Knox (Texas, USA) haditengerészeti támaszponton őrizték |
| 1978. I. 5–7. | Mo. Szt Koronája 1978. I. 5: repülőgépen érkezett a koronázási ékszerekkel együtt Bpre, az amerikai külügymin. kíséretében, Jimmy Carter elnöksége idején, az Országházban adták át, majd a M. Nemz-i Múz-ban kiállították |
| 2000. I. 1. | A Szt Koronát, a jogart, az országalmát és a kardot ünnepélyesen az Országház kupolacsarnokában helyezték el, Orbán Viktor min.eln. (1998–2002) ezzel nyitotta meg a millenniumi évet. A koronázási palást a M. Nemz-i Múz-ban maradt. |
| 2001. VIII. 15. | Nagyboldogasszony ünnepén, a ker. m. kir-ság alapítása (hivatalosan: államalapítás) ezredéves ünnepén a Szt Korona hajón meglátogatta az esztergomi bazilikát, ahol Paskai Lászó bíboros-prímás érsek szentmisénben megemlékezve Szent István ezer esztendeje e napon történt országfelajánlásáról, újra Szűz Mária oltalmába ajánlotta országunkat és nemzetünket. |
Z. Zs.
Szilágyi Sándor: Révay Péter és a szent korona 1619–22. Bp., 1875. (Értek. a tört. tud köréből. V. 1.) – Pap Gábor: Fejezetek a Szt Korona és a koronakutatás tört-ből. Debrecen, 1999. (Főnix kvek, 19.) – Tóth Endre: A m. Szt Korona: királyok és koronázások. 2. kiad. [Bp.], 2000. – Simontsits Attila: A Szt Korona története, 1945–1983: egy texasi hadnagy szerepe a korona megmentésében a II. vh. végén. Bp., 2001. – Fazakas László–Hegedűs Ernő–Hennel Sándor: A Szt Korona őrzése: a koronaőrök, a koronaőrség. Bp., 2002.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.